box 24/4
19. Der Ruf des Lebens
Anssenmtt alls:
S MMisIT'PorsZäg. Buden
vom:
SZINHAZ, MUVESZET:
Az élet szava.
Schnitzler Arlur háromfelvonásos szin¬
müte, Forditölla#g Ernó. A Magyar
Szinház mai ujdonsäga. -
Budapest, oktöber 7.
A finomtollu Schnitzler a drámäban egyältalá¬
ban nem tökéletec. Szubtilis rajzai, gyengsd han¬
gulatai, tragikus gondolatai mihelyt a szinpad
tükrében vetödnek vissza, rendszerint többet vagy
kevesebbet mutatnak annál, amit az iró elgondolt.
Azt hiezem, Schnitzlernek egészen mäsfajta szin¬
padra és mäsféle szinészekre volna szüksége, mint
aminöket megszoktunk. Történetei majdnem min¬
dig a legvalösägosabb élet és a valészinütlen re¬
gényesség hatärán mozognak s a hangja is hol
egészen banälis köznapisäggal, hol valami misz¬
tikus tompitottsäggal szöl hozzánk. Ezzel zavarba
eiti nézöit, akiket mégis fogva tart az a különös
varäzs, amely Schnitzler alakiaiböl és minden mon¬
datäböl kiárad. Ahol perlig regényességer keresztül¬
töri a gätat, hömpölyögve zudul felenk az oszträk
iró fajának minden ezentimentälizmusa. Itt kerül
legmesszebb az igazsägtöl, de legközelebb a köl¬
tészethez. Tävol az élettöl, de Közel a közönség¬
hez. Persze inkäbb az oszträkhoz, mint mäs náczié
publikumähoz és pedig azért, mert az az alt-wieni
hangulat, amelyben történetei elnek, szintén czek¬
hez áll legközelebb.
Az élet szava harsog felénk à mai drámäböl. (Azaz
helyesehben: az Elet Szava, ugy. is, mint szim¬
bolum és ugy is, mint e mü alapmotivuma.) Az éet
szimföniäja zendül meg e dráma rithmikus monda¬
taiban, aldfestve a haläl komor szineivel. A piros
élet és a fehér elmuläs, az eleven élet és a mozdu¬
latlan halal: folytonos szembeällitäsban kapjuk ezt
akét hatalmas végletet. Az élet jogät hirdeti Schnitz¬
ler a derék, j6 Schindler orvos sz4jäböl, de egy¬
ben halällal is bünteti azt, aki élni mert. Egyältalá¬
ban e darabban mindvégig a halál a hättér. Min¬
den felvonásban meghal valaki, aki különösen sze¬
rette az életet. Magyarázni akarja-e vagy diesöiteni.
az életet e nagy ellentéttel Schnitzler?
Ha szölit az élet, kövesd szözatät, — hirdeti
a darab. Es azt is tanitia, hogy nem kell törödni
senkivel, keresztül kell gäzolni, ha kell, mäsok
életén és mäsok boldogsägán is, mert a magunk
Clete és boldogsäga à legfontosabb. Az élet paran¬
csät hirdeti-e ezzel, vagy az önzér tandt? Ez ho¬
mälyban marad. Ellenben“ elhull a vén kapitäny,
aki makacsul és görcsösen kapaszkodott az élet¬
hez. A ’sajät leänya kever mérget a pohardba 8
bünét nem enyhiti, hogy az öreg Moser gonosz
lélek volt s haläla nem kelt részvétet senkiben.
Az életet, a szerelmet, a boldogsägot keresi az
ezredes isju felesége is és meg kell, hainia, mert
hütlen volt. Mämoros Elnivägyással rohan az élve¬
astek árjäba a kis Richter Katalin és meghal, mert
beteg teste, gyönge tüdeje nem birja ki az életet.
Es häborn van és halilba masirozik egy egész es¬
red, csupa életrevaló, élni vägyó fiatal katona,
bär hersogva hivja dket az élet szaya.
Meghalnak, elhullnak mind, akik követni akar¬
näk ezt & Szôzatot
Han
19. Der Ruf des Lebens
Anssenmtt alls:
S MMisIT'PorsZäg. Buden
vom:
SZINHAZ, MUVESZET:
Az élet szava.
Schnitzler Arlur háromfelvonásos szin¬
müte, Forditölla#g Ernó. A Magyar
Szinház mai ujdonsäga. -
Budapest, oktöber 7.
A finomtollu Schnitzler a drámäban egyältalá¬
ban nem tökéletec. Szubtilis rajzai, gyengsd han¬
gulatai, tragikus gondolatai mihelyt a szinpad
tükrében vetödnek vissza, rendszerint többet vagy
kevesebbet mutatnak annál, amit az iró elgondolt.
Azt hiezem, Schnitzlernek egészen mäsfajta szin¬
padra és mäsféle szinészekre volna szüksége, mint
aminöket megszoktunk. Történetei majdnem min¬
dig a legvalösägosabb élet és a valészinütlen re¬
gényesség hatärán mozognak s a hangja is hol
egészen banälis köznapisäggal, hol valami misz¬
tikus tompitottsäggal szöl hozzánk. Ezzel zavarba
eiti nézöit, akiket mégis fogva tart az a különös
varäzs, amely Schnitzler alakiaiböl és minden mon¬
datäböl kiárad. Ahol perlig regényességer keresztül¬
töri a gätat, hömpölyögve zudul felenk az oszträk
iró fajának minden ezentimentälizmusa. Itt kerül
legmesszebb az igazsägtöl, de legközelebb a köl¬
tészethez. Tävol az élettöl, de Közel a közönség¬
hez. Persze inkäbb az oszträkhoz, mint mäs náczié
publikumähoz és pedig azért, mert az az alt-wieni
hangulat, amelyben történetei elnek, szintén czek¬
hez áll legközelebb.
Az élet szava harsog felénk à mai drámäböl. (Azaz
helyesehben: az Elet Szava, ugy. is, mint szim¬
bolum és ugy is, mint e mü alapmotivuma.) Az éet
szimföniäja zendül meg e dráma rithmikus monda¬
taiban, aldfestve a haläl komor szineivel. A piros
élet és a fehér elmuläs, az eleven élet és a mozdu¬
latlan halal: folytonos szembeällitäsban kapjuk ezt
akét hatalmas végletet. Az élet jogät hirdeti Schnitz¬
ler a derék, j6 Schindler orvos sz4jäböl, de egy¬
ben halällal is bünteti azt, aki élni mert. Egyältalá¬
ban e darabban mindvégig a halál a hättér. Min¬
den felvonásban meghal valaki, aki különösen sze¬
rette az életet. Magyarázni akarja-e vagy diesöiteni.
az életet e nagy ellentéttel Schnitzler?
Ha szölit az élet, kövesd szözatät, — hirdeti
a darab. Es azt is tanitia, hogy nem kell törödni
senkivel, keresztül kell gäzolni, ha kell, mäsok
életén és mäsok boldogsägán is, mert a magunk
Clete és boldogsäga à legfontosabb. Az élet paran¬
csät hirdeti-e ezzel, vagy az önzér tandt? Ez ho¬
mälyban marad. Ellenben“ elhull a vén kapitäny,
aki makacsul és görcsösen kapaszkodott az élet¬
hez. A ’sajät leänya kever mérget a pohardba 8
bünét nem enyhiti, hogy az öreg Moser gonosz
lélek volt s haläla nem kelt részvétet senkiben.
Az életet, a szerelmet, a boldogsägot keresi az
ezredes isju felesége is és meg kell, hainia, mert
hütlen volt. Mämoros Elnivägyással rohan az élve¬
astek árjäba a kis Richter Katalin és meghal, mert
beteg teste, gyönge tüdeje nem birja ki az életet.
Es häborn van és halilba masirozik egy egész es¬
red, csupa életrevaló, élni vägyó fiatal katona,
bär hersogva hivja dket az élet szaya.
Meghalnak, elhullnak mind, akik követni akar¬
näk ezt & Szôzatot
Han