box 15/2
ruene Kakadu
9.3. Der K#chenaanaun
—
Buzogni fog. a valöszerüség a szavak¬
tük,ugy-e, hogy Schnitzler az 6 mondani¬
Bemutato elöadás.
ban, a jellemekben, a mesében; de adok ro¬
valóit jelenetekben lätja; igen, de ezeket a
mantikät is, — titokban— melyet az erdö
jeleneteket ö festeni tudja; hasterben akarja
ld kakadu. — Regi jó idök.
miatt nem fogtok lätni, a két csoportnak: a
mozgatni, a szinpadon, mär nem sikerül neki
*
Szinészekének és a mulató arisztokratäk cso¬
ugy. Nagy festö, de középszerü szobräsz.
nutaté a Magyar Szinhäzban, április
portjának hugovictorilag ellentétes szembe¬
Valamely szindarabot külön tudunk va¬
2-än, péntek este.
ällitäsät és mig szemetek nem tudja, melyik
lasztani annak elöadäsätól és ezért külön is
csoportot nézze: robogva guritom le a lejtön
szoktunk e kettöröl beszämolni. Itt ezt nem
a eselekmény egyre gyorsuló lavinájät.
tehetjük, — eltekintve természetesen az
Magpar Hirlap eredeti tärczäja. —
Hät mindez okos és ravasz, ahogyan
egyes Szereplök jätékätol, ami mindig külön
6 es mär tärgyalt, de még meg¬
Schnitzler elképzeli. De mégis inkäbb ol¬
ertékelés tärgya maradhat — mert e darab
probléma, hogy amikor az iröban
vasnivalo, mint elöadni való ez a darab,
sorsa nem ugy ältalaban, de különösképpen
kgyi meg nem is a téma, csak az in¬
akárcsak a L ebelei. Clvasva nem vesztik el
függ az elöadästöl. Szivesen följegyezzük,
egfogan: miféle az a termékenyitö
diszkrét rag, gäsukat a schnitzleri ôtletek;
hogy a Magyar Szinhäz nemesak szorosab¬
dolat-e vagy csak hangulat; egy
de a szinpadon tényleg bebizonyul, hogy,
ban vett szinhäzi, de ezen felül jelentös iro¬
név-e, egy czim-e vagy micsoda!
Schnitzler, az iró, különb legény Schnitz¬
dalmi munkät végzett, amikor kitünd elö¬
unk részletezni ily irányban, hi¬
lernél, a drämairönäl. (Viszont némelyek¬
adäsäval sikerhez juttatta ezt az egyfelvoná¬
a feladatunk; de amennyiben ez
nélez megforditva äll. Kivételes szerencse,
sost, melyet éppen ebböl a ezempontböl a
Fételük idetartozik, megmondjuk,
ha az irò és a drämairó egy és ugyanabban
Magyar Szinhäz egyik legerdekesebb és leg¬
ink az a nézetünk (bür meglehet,
az intellektusban egyenlöen nagy.) Hason¬
sikeresebb — kisérletének tekintünk.
lés), hogy Schnitzler az az iró, aki,
latokat kell itt mutatni, hogy ugy altaläban
Még szervesebben horzätartozik az elö¬
valdja aktd, Feienefeker lät. Mär
wegmondjuk, miben lätjuk a paradox ellen¬
adäs, agyszölván a darab megirásändl is
zgékony, eléggé szines jeleneteket.
tétet az iró és a drámairó közt. Ha az irôt
magasabb rangon, Charles Marlose gro¬
gos azonban az, hogy e tuljadon¬
festöhöz hasonlitom: akkor a drämairôt a
teszk komédiajähoz, a Régi go idökhös. Itt
em teszi ôt a szinpad mesterévé.
ezobräszhoz; a festö a kétkiterjedésü sikban
is a szinhäknak külön irodalmi munkája
Fan A zöld kakadu, amiböl meg¬
fejezi ki a plasztikät, a szobräsz magäban a
van az iróé mellett. A téma nem nagyen
iró ambicziója: Majd megmuta¬
terben. Van festö, aki pär ecsetvonässal moz¬
különös: a mai angol társasägi életnekszem¬
ktek, hogyan kell irodalmat is,
galmas terbeliségek illuziójät kelti, de azèrt
beallitäsa Oroszlänszivü Richärd kordval. A
t is irni egyszerre, hogyan lehet
ha faragni próbálja képét, a térben mär
hasonlitäs mértékéül Sir Guy de Verre ezol¬
öreg Sardout, amellett, hogy a
mem éri el azt a plasztikät és elevenséget,
gäl, egy fiatal angol föur, aki álmäban —
almi is legyen. Vaczogni fog
ami a väszon utján meglepöen sikerült neki;
é8 ez megint nem különös — belecsöppen a
holgtt ugy hinné az avatatlan ember, hogy
dbörös lesz a hätatok, de azèrt
tizenkettedik szäzadba. Itt mindennapi kör¬
a térben sokkal könmyebb elöällitani vala¬
aragusztok majd, mert elösmeri¬
nvezeténck tizenkettedik szäzadbeli öseivel
irodalmat is kaptok.
mely térbeliséget, mint a sikban. Azza! kezd- talälkozik, a tizenkettedik ezäzad groteszkül
Mai szämunk 20 oldal.