ruene Kakadu
Der
g. 3. ennenenen
box 15/2
Schnitzler Arthur fölött esodälatos mödor
vagy mäsfél évtizeden ät elnézett a magyar könyv.
piac és a magyar szinhäz. Isten tudla, miert. Taläi
mert közel volt hozzänk, oszträk irönak, bécsinel
nézték, alig volt tiz ember a magyar irodalom-érté.
kelßk között, aki tudta röla, hogy nem mindennap
müvész, nagy irö.
Berlini szinészek csodaszép egyfelvonásosail
jätszottäk el Pesten, nagyon tetszettek, sikerük volt é:
utänna bendtäk Schnitzlert a magyar olvasöközön¬
ségnek, mint — pornografust. Rosszul järt, nagyor
rosszul järt itt nälunk Schnitzler Arthur. Borzasz.
töan elkésve ielent meg a „Liebelei“-à is a magyal
szinpadon
Ma este végre egyik kis remekmüvét läthattuk :
Magyar Szinhäzban, egyik legfuresäbb és legüno
mahb egyfelvonásos drämäjät: „A zöld kakadu“-t
J6 välasztäs volt sok szinpadi müve közül épper
ezt elövenni, mert a három negyedöra alatt, amis
e groteszk forradalmi jäték lezailik, Schnitzler min.
den nagy kvalitäsäböl kapunk valamit kostolöba. Eb.
böl a kis darabjäból nagyon szépen meg lehet is¬
nierni a szinpadra iró müvészt és gondolkozôt. A
dolgok, események mögé nézö éles szemei villog.
nak felénk ebböl a drámäböl és mint egy nagy ma.
där, ugy röpköd a megeitöen fordulatos eselekvénz
fölôtt az 6 modern cinizmustöl ät- meg átitatott leike
Es mint nagyszerü drämairó leteszi Schnitzlei
„A zöld kakadu“-ban a vizsgälatot. Brilliáns és meg.
tämadhatatlan konstrukció ez, észrevétlenül a végsd
legnagyobb izgalomig feilesztett emelkedés, vasma¬
rokkal összetartott tömeg szerepeltetése, igazi szin¬
häz, teatralis ize nélkül.
A z611 kakadu egy ravasz, kierdemesült szinhäz.
igazgató koresmäja, ahova borzongani järnak a:
enervält arisztokrata iflak. A volt szinidirektor¬
koresmäros ugyanis a szinészeivel kitalält rémhis¬
tériäkat adat elö mulattatésukra. Az arisztokrata¬
feiek mär nem ülnek biztosan a nyakakon és mär
csak ilyesmi tudia az izgatott koponydkat mulattatni.
Henri a lebuj föszinésze, legnagyobb erössége, a fö¬
hazudö. Künn dübörög ax utca, 1789. Julius tizenne¬
gyedikének nevezetes estélén. Es mig a tömeg ostro¬
molia a Bastillet, Heurl elhazudia bucsuzöul, — mert
szakit ezzel az élettel, ifju hitvesével vidékre vo¬
nul — hogy miképpen ölte meg éppen az imeni
a felesége egyik szeretöjét, Cadignan herceget. A
möka ugy ölelkezik a valösäggal, hogy az embernek
a lélekzet elakad a torkäban. Mindenki tudia, hogy
a herceg csakugyan az egyik szeretôie Henri felesé¬
gének és az arisztokrata-társasäg tapsol a kitalält
rémhistöriänak, amely valöban a Heurl sziné¬
szi fantäzidjának szüleménye. Ugy jätszik, hogy még
a gazdäjät, a ven ripacs-direktort is megtéveszti,
aki eldrulja magät. Henri csak most tudja meg, hogy
a herceg csakugyan a felesége szeretöle. A hergeg
jon és nyomäban a diadal-orditäs: a Bastillet bevet¬
ték. Haldi az arisztokratäkra! Es kibuggyan a „Zöld
kakadu“ padozatára az elsö arisztokrata-vér: Henry
leszurla Cadignan herceget, a felesége szeretöjét.
Elien a forradalom, éljen a hös Heurl, akl elsönek
märtotta meg törét arisztokrata-vérben! Es 6 dll a
holttest fölött, a felesége szeretöjének holtteste
fölött.
Ezzel a fintorral, amely négy fal közül egy vi¬
lägeseményre vigyorog rü, végzödik a dráma. Az
eldadäsa roppant feladat. Valösäg és komédia ugy
kell, hogy összefolyjék benne, hogy a nézö meg ne
zavartassék és csak bizonyos pontig legyen meg¬
8