Liebele
5. box 11/3
ker Diztes
Szerelmeskedés.
(Schnitzler Artur baromfelvonäscs szinmüve. Elöször
adtäk a Nemzeti Szinnäzban 1908 deczember 18-ikän.)
Valamelyes czinizmussal nézve a histöriät,
jelentéktelenséggé zsugorodik az egész eset.
Weiring Krisztina, egy bécsi szinhäzi hegedüs
leánya, örökre elvesziti szeretójét, Lobheimer
Fritzet. A fiatalembernek ugyanis, mialatt él¬
vezi Krisztina elsö szerelmét, viszonya van
egy férjes asszonynyal is. A férj fölfedezi neje
hitszegését, pärbajra hivja ki Fritzet és agyon¬
lövi. Krisztina egyedül marad.
Az élet viszontagsägai ellen vértezó czi¬
nizmus azt mondhatnà erre, hogy nincs ebben
semmi megrenditö. A férjes asszonynyal a
ferjet meglopó szerelmesnek mindig készen
kell állania arra, hogy hadd-el-hadd tämadhat
a päsztorörákböl. Jöl elpäholhatjäk, pärbajban
megsebesithetik, megölhetik, esetleg — a mi
sokszor még a parbaj halälos eredményénél is
nagyobb katasztröfa — arra kényszerithetik az
embert, hogy feleségül vegye az asszonyt.
Lobheimer Fritzét tchät nem èrte olyasmi,
a mire eleve nem szämithatott volna. Krisztina
pedig, a mikor törvényes garancziäk nélkül
odaadta magät a gazdag béesi diäknak, szin¬
ten gondolhatott arra, hogy az ilyen szerelmi
regényeknek meg nem adatott az örökkévalö¬
säg. Fritzet bizonyos idö multän ugyis elveszit¬
hette volna. Adiäk elöbb-utöbb megszerzi dip¬
lomäjät, kedves szüleinek biztatäsära meg¬
nösül és akkor ugvis elpärtol a leánvzôtol.
Hogy hirtelen baleset miatt — a halalos pär¬
baj nem egyéb — talän valamivel koräbban
bekövetkezett a kényszerü elvälas, az nem väl¬
E
toztat a dolog velején. Krisztina fiatal még,
bizonyára akad részére mäs Fritz is.
Igy kajánkodnék a czinizmus, ha Schnitz¬
ler Artur, a költó el nem némitana. Még pedig
hogyan?
Weiring Krisztina nem abböl a fajtäböl
való, a melyikböl az 6 könnyüvérü barätnöje,
Schlager Miczi, a ki azt vallja, hogy egyik
ferfiolyan, mint a mäsik, gombhäz, ha leszakad,
lesz mäs, és a ki a szerelem helyett csakis a
szerelmeskedést ismeri. Krisztinät egészen mas
bordäban szôtték. Ugy ajándékozza oda ma¬
gät Fritznek, hogy fiatal lelkének minden he¬
vületét is räpazarolja szerelmesère. Az ó erzé¬
sét a legnagyobb sértés volna szerelmeskedés¬
nek csufolm. O szeret, szerelmében véghetet¬
lenül aläzatossà lägyul és uristenét lätja Fritz¬
ben. Ha Miczinek lövik agyon a barätjät egy
mäsik nö miatt, Miczi härom napig megsiratja
a halottat, negyednapra mär talält uj barätot,
aki lecsökolja arczäröl a könyet. Miczi csak a
jókedvét, a vérét, a testét viszi bele kaland¬
jaiba, Krisztinánäl azonban a szerelem szäz¬
szor több kellemes és mellékesen hasznot is
hajtó szörakozäsnäl. Neki ez az élet legszebb,
légnemesebb, legtisztäbb kivirägzäsa. Es a mi
Miczinek legföljebb ideig-öräig tartó szomoru¬
sägot okozna, neki életre és vilägra szóló ka¬
tasztröfa. Szerelméèrt szerelmeskedést kapott
eserébe. Mindene vägyott lenni a szeretett
férfiunak, de ez. esak kellemes idötöltésnek,
epizödnak tekintette azt, a mi a leánynak
maga volt az élet teljessége. Krisztina azt
hitte, hogy Fritz esak neki és érte é1 és ebböl
az almäböl arra kell ébrednie, hogy szerelmese
egy mäsik nö miatt pusztul el. Itt egy kis
viläg omlik öesze, ennél a katasztröfánäl na¬
Lapunk mai szama 40 oldal.
EE
gyobb Krisztinät mär nem érheti, mas Fr
nem adhatnak neki vigasztaläst, Itt ac
musnak nines nevetni valója: Fritz me#
és eltemették, de Krisztina meghalt 6s
még évtizedeken ät közöttünk kell järni
Schnitzler Artur, a manap talán legt
emlegetett oszträk szinmüiró, a gyöng
akaratlan emberck költöje. Ennek a dar
nak is — a legrégibbek közül való,
tizenôt esztendös mär — a passzivitäs
csillagzata alatt születtek meg a szem
Fritznek sejtelme sincsen a eselekvésröl.
gozni nem dolgozik, tanulmänyait nem
be. A férjes asszonytöl, a kivel viszonya
nem tud eiszakadni, bär oka van azt
tania, hogy baj lesz a férjjel. Rettenetes
ez a gyävasag szimpä
a pärbajtöl,
mert mélységesen emberi vonás — de
letet sem tesz arra, hogy félelmének le
lovagiatlan konzekvenczläit es akárhogy
kimeneküljön a hinärböl. Krisztinának, a
Theodor barätja azèrt hozta össze, hogy
segitségével talän elvälasztja a veszed
asszonytöl, nem mer öszinten meggyönn
a titkolödzás valösäggal felmarja a
Semmit sem tud igazäban akarni 68
mindig mäs valaki rendelkezik vele: a ba
az asszonyszeretöjének férje, a véletlen
Fritz ibarätja, Theodor, amolyan ki
fajta béesi viveur. Kissé üres ember, 16
nem nagvin életrevaló, 6 is könnyen el
a fejét. Enni, inni, csókolózni tud, eg
nem igen eselekszik. A gondolkodäst
mélyebbérzést megtagadta töle a hozzäh
természet.
5. box 11/3
ker Diztes
Szerelmeskedés.
(Schnitzler Artur baromfelvonäscs szinmüve. Elöször
adtäk a Nemzeti Szinnäzban 1908 deczember 18-ikän.)
Valamelyes czinizmussal nézve a histöriät,
jelentéktelenséggé zsugorodik az egész eset.
Weiring Krisztina, egy bécsi szinhäzi hegedüs
leánya, örökre elvesziti szeretójét, Lobheimer
Fritzet. A fiatalembernek ugyanis, mialatt él¬
vezi Krisztina elsö szerelmét, viszonya van
egy férjes asszonynyal is. A férj fölfedezi neje
hitszegését, pärbajra hivja ki Fritzet és agyon¬
lövi. Krisztina egyedül marad.
Az élet viszontagsägai ellen vértezó czi¬
nizmus azt mondhatnà erre, hogy nincs ebben
semmi megrenditö. A férjes asszonynyal a
ferjet meglopó szerelmesnek mindig készen
kell állania arra, hogy hadd-el-hadd tämadhat
a päsztorörákböl. Jöl elpäholhatjäk, pärbajban
megsebesithetik, megölhetik, esetleg — a mi
sokszor még a parbaj halälos eredményénél is
nagyobb katasztröfa — arra kényszerithetik az
embert, hogy feleségül vegye az asszonyt.
Lobheimer Fritzét tchät nem èrte olyasmi,
a mire eleve nem szämithatott volna. Krisztina
pedig, a mikor törvényes garancziäk nélkül
odaadta magät a gazdag béesi diäknak, szin¬
ten gondolhatott arra, hogy az ilyen szerelmi
regényeknek meg nem adatott az örökkévalö¬
säg. Fritzet bizonyos idö multän ugyis elveszit¬
hette volna. Adiäk elöbb-utöbb megszerzi dip¬
lomäjät, kedves szüleinek biztatäsära meg¬
nösül és akkor ugvis elpärtol a leánvzôtol.
Hogy hirtelen baleset miatt — a halalos pär¬
baj nem egyéb — talän valamivel koräbban
bekövetkezett a kényszerü elvälas, az nem väl¬
E
toztat a dolog velején. Krisztina fiatal még,
bizonyára akad részére mäs Fritz is.
Igy kajánkodnék a czinizmus, ha Schnitz¬
ler Artur, a költó el nem némitana. Még pedig
hogyan?
Weiring Krisztina nem abböl a fajtäböl
való, a melyikböl az 6 könnyüvérü barätnöje,
Schlager Miczi, a ki azt vallja, hogy egyik
ferfiolyan, mint a mäsik, gombhäz, ha leszakad,
lesz mäs, és a ki a szerelem helyett csakis a
szerelmeskedést ismeri. Krisztinät egészen mas
bordäban szôtték. Ugy ajándékozza oda ma¬
gät Fritznek, hogy fiatal lelkének minden he¬
vületét is räpazarolja szerelmesère. Az ó erzé¬
sét a legnagyobb sértés volna szerelmeskedés¬
nek csufolm. O szeret, szerelmében véghetet¬
lenül aläzatossà lägyul és uristenét lätja Fritz¬
ben. Ha Miczinek lövik agyon a barätjät egy
mäsik nö miatt, Miczi härom napig megsiratja
a halottat, negyednapra mär talält uj barätot,
aki lecsökolja arczäröl a könyet. Miczi csak a
jókedvét, a vérét, a testét viszi bele kaland¬
jaiba, Krisztinánäl azonban a szerelem szäz¬
szor több kellemes és mellékesen hasznot is
hajtó szörakozäsnäl. Neki ez az élet legszebb,
légnemesebb, legtisztäbb kivirägzäsa. Es a mi
Miczinek legföljebb ideig-öräig tartó szomoru¬
sägot okozna, neki életre és vilägra szóló ka¬
tasztröfa. Szerelméèrt szerelmeskedést kapott
eserébe. Mindene vägyott lenni a szeretett
férfiunak, de ez. esak kellemes idötöltésnek,
epizödnak tekintette azt, a mi a leánynak
maga volt az élet teljessége. Krisztina azt
hitte, hogy Fritz esak neki és érte é1 és ebböl
az almäböl arra kell ébrednie, hogy szerelmese
egy mäsik nö miatt pusztul el. Itt egy kis
viläg omlik öesze, ennél a katasztröfánäl na¬
Lapunk mai szama 40 oldal.
EE
gyobb Krisztinät mär nem érheti, mas Fr
nem adhatnak neki vigasztaläst, Itt ac
musnak nines nevetni valója: Fritz me#
és eltemették, de Krisztina meghalt 6s
még évtizedeken ät közöttünk kell järni
Schnitzler Artur, a manap talán legt
emlegetett oszträk szinmüiró, a gyöng
akaratlan emberck költöje. Ennek a dar
nak is — a legrégibbek közül való,
tizenôt esztendös mär — a passzivitäs
csillagzata alatt születtek meg a szem
Fritznek sejtelme sincsen a eselekvésröl.
gozni nem dolgozik, tanulmänyait nem
be. A férjes asszonytöl, a kivel viszonya
nem tud eiszakadni, bär oka van azt
tania, hogy baj lesz a férjjel. Rettenetes
ez a gyävasag szimpä
a pärbajtöl,
mert mélységesen emberi vonás — de
letet sem tesz arra, hogy félelmének le
lovagiatlan konzekvenczläit es akárhogy
kimeneküljön a hinärböl. Krisztinának, a
Theodor barätja azèrt hozta össze, hogy
segitségével talän elvälasztja a veszed
asszonytöl, nem mer öszinten meggyönn
a titkolödzás valösäggal felmarja a
Semmit sem tud igazäban akarni 68
mindig mäs valaki rendelkezik vele: a ba
az asszonyszeretöjének férje, a véletlen
Fritz ibarätja, Theodor, amolyan ki
fajta béesi viveur. Kissé üres ember, 16
nem nagvin életrevaló, 6 is könnyen el
a fejét. Enni, inni, csókolózni tud, eg
nem igen eselekszik. A gondolkodäst
mélyebbérzést megtagadta töle a hozzäh
természet.