und
Anatol.
Annira benne vagun a fatal magyar iro¬
dalon renkivili termelö kedvében, hogy azem
ber esy pillanatra megall a piros betikkel no-
mott nagy premier-szinlap elöt: mi az Külföldi
in Mar sans megszoktuk a magyar irkat,
annoita megszoktuk az estleges külföldi siker-
ket laulgati, hogy most egy külföldi irot fur-
sällä semmel kezdünk nézegetni. De a külföldi
rodalom életrajz-sakertoi megnugtato felvila¬
positasokkal solcának: tessek alábbhagynia co-
en ellenorzessel, és tessek ismét kis trikolort
lengetni a surckon, mert Schnitzler Artur csak
Beesten ir, valojaban hamistaan pesti fiu, es ha
könne a bemutatora, hat hazajönne. Cako
Beesten johon megy neki. Legynk egy kiesit
rozmájua, — annira subtilis, finem es gen¬
dete, hoy külfölön johan is mehet neki,
mint it.
Hajani hazanak bohémárdaja, zufolt
hazza verödet össze a mai fopróbára. Azot egy¬
felvonsos szenzaczis irodami gardinettona
igerkezett, s aki a darabokat könyvalakan ol-
vasta, mélan kiváncsi lehetett arra a delikát mel-
lékire, amit a szinpadi perspektiva adhatott en¬
nek az irodami semegének. A kivánesis gazon¬
ban sohasem lehet akkora, hogy má tizeney
ra clött mindenki ott volna a nezteren. Felkeln
a legnagrob feladatek egyike es Goth már javá¬
ban magyará a hipotismus. Z. Molnárnak,
maior az sitozó bohémek móg javában lopedne
a zabella teren at a nyirko, permettez doben.
A foldszinti bejáronál azonban piros kabatos cer¬
beruokallanak és sajnálkozó udvariassaggal
mondio el mindenkinek, aki érezik, hoy krem
szerkesztö ur, tessek az erkelyre felfáradni, mert
selvons végéig a foldszint le van zárva. Azember
geht felsiet az erkelyre és örömmel konstatalja,
logy a novendeklánok igen ze szammal jelen¬
tek meg. Ami elvégre magyarahat olyan darab¬
nál, amely ot szerelmi esetet tartalmaz.
Goth Sándor jatzsza a folyton szerelmes es
szony mocolygasok kööt stálo Anatolt, ba¬
ráját, a kedes és józan, kissé czinikus Maxot Z.
Molnár Laszló. Két megallapitás regten végigsza-
lad a nezteren. Az egyik az, hoy ennek a Goth¬
nak mégis sak ingerlö szerepe van: t clean
hölygel kell szerelmes jeleneteket jatszania, mit
Toth Irma, Bátori Giza, Törz, Nagy Terus
es végul a sajat selesige, Kertés. Ella. A másik
rediga, og Goth is, Molnár is een su¬
pas arczczal vez a szerepet. A próbákon
ganis hosszu tun déck volta, hoy a ura
bajusz és szakál-frizurája milyen legen.
Jellenzi az idei szczont, hoy a próbkon
nagon gakori az olyan taps, only a disletek-
nek szól. Tognapelött a Vigszinházban a sziget-
disclete, a Királyban a gorsonatot tapsolta meg
a proba-publikum, ma pedig akker tört ki era-
gadtatott tapsban a köönsä, mikor stördulta
fügen es egy elhagott besi utcza havazo táj-
képe tunt a nezó elé, szálling hopelykke,
gesztenestö nouvel és hirdet oszlopokka, a
melycken az ember mosolyoga fedei fel (ppen
a Deutsches Volkstheater Anatol eladásának sin¬
lapiat. Aztán megjelenik a szinen Bathori Giza
természetesen elksett, mert sajat bevallas serint
nostanaban folgton alszik, itt van Sebestyen, aki-
nek ppen Ratkai panaszkodik, hoy a Babuska
tegni premieren kificamittaa ket, it van-
nak Vago es a felesége, akik uj méeshetket el¬
nek; a kis gerekk nemrégiben gut fel egy
Schnitzler Arthur.
skáritblés a betegség idee alatt Vigo szá¬
zve volt a családati. Most folyton ugy neznek
gymára, mint a nászutask. Tors is it van es
gyönyörde gukkerozza a flegt sitte
Vajda Laszl, a kitun rende is, aki Bakony-
Kálánnal diskurál. A támlásskek közepetáján
nedig erkes hromné, il ne messe egymist:
Zoltán Sándor. Dobos Margit és Simonyi Maria,
magis a Magyar Sinház volt agatoja saa-
gyar Szinház leen olopai, akiket a mult hten
szerzödtetett Bethy a Kamarajátekbl. Dregel
Gabor pedig Lazar Odonnel diskurál, nem neh¬
kitalálni, hogy a Szerence fia utódjáról.
t kis darab hamar lepereg. Ot szerelmi
dill, amelycken elegans, könne lépésekkel sé¬
tálnak végig a szerelmes Anatolés a baraja, Max.
Ebédido már elmultés a szinszek, kritikusok to¬
dulnak kifelé a sinhab. Es nagon me vanna
légedve a darabbal. Hogyne szeretnének a czigány¬
ron tolan darbot, amely rey clausant
kulöntöö szereleröl sol...
Anatol.
Annira benne vagun a fatal magyar iro¬
dalon renkivili termelö kedvében, hogy azem
ber esy pillanatra megall a piros betikkel no-
mott nagy premier-szinlap elöt: mi az Külföldi
in Mar sans megszoktuk a magyar irkat,
annoita megszoktuk az estleges külföldi siker-
ket laulgati, hogy most egy külföldi irot fur-
sällä semmel kezdünk nézegetni. De a külföldi
rodalom életrajz-sakertoi megnugtato felvila¬
positasokkal solcának: tessek alábbhagynia co-
en ellenorzessel, és tessek ismét kis trikolort
lengetni a surckon, mert Schnitzler Artur csak
Beesten ir, valojaban hamistaan pesti fiu, es ha
könne a bemutatora, hat hazajönne. Cako
Beesten johon megy neki. Legynk egy kiesit
rozmájua, — annira subtilis, finem es gen¬
dete, hoy külfölön johan is mehet neki,
mint it.
Hajani hazanak bohémárdaja, zufolt
hazza verödet össze a mai fopróbára. Azot egy¬
felvonsos szenzaczis irodami gardinettona
igerkezett, s aki a darabokat könyvalakan ol-
vasta, mélan kiváncsi lehetett arra a delikát mel-
lékire, amit a szinpadi perspektiva adhatott en¬
nek az irodami semegének. A kivánesis gazon¬
ban sohasem lehet akkora, hogy má tizeney
ra clött mindenki ott volna a nezteren. Felkeln
a legnagrob feladatek egyike es Goth már javá¬
ban magyará a hipotismus. Z. Molnárnak,
maior az sitozó bohémek móg javában lopedne
a zabella teren at a nyirko, permettez doben.
A foldszinti bejáronál azonban piros kabatos cer¬
beruokallanak és sajnálkozó udvariassaggal
mondio el mindenkinek, aki érezik, hoy krem
szerkesztö ur, tessek az erkelyre felfáradni, mert
selvons végéig a foldszint le van zárva. Azember
geht felsiet az erkelyre és örömmel konstatalja,
logy a novendeklánok igen ze szammal jelen¬
tek meg. Ami elvégre magyarahat olyan darab¬
nál, amely ot szerelmi esetet tartalmaz.
Goth Sándor jatzsza a folyton szerelmes es
szony mocolygasok kööt stálo Anatolt, ba¬
ráját, a kedes és józan, kissé czinikus Maxot Z.
Molnár Laszló. Két megallapitás regten végigsza-
lad a nezteren. Az egyik az, hoy ennek a Goth¬
nak mégis sak ingerlö szerepe van: t clean
hölygel kell szerelmes jeleneteket jatszania, mit
Toth Irma, Bátori Giza, Törz, Nagy Terus
es végul a sajat selesige, Kertés. Ella. A másik
rediga, og Goth is, Molnár is een su¬
pas arczczal vez a szerepet. A próbákon
ganis hosszu tun déck volta, hoy a ura
bajusz és szakál-frizurája milyen legen.
Jellenzi az idei szczont, hoy a próbkon
nagon gakori az olyan taps, only a disletek-
nek szól. Tognapelött a Vigszinházban a sziget-
disclete, a Királyban a gorsonatot tapsolta meg
a proba-publikum, ma pedig akker tört ki era-
gadtatott tapsban a köönsä, mikor stördulta
fügen es egy elhagott besi utcza havazo táj-
képe tunt a nezó elé, szálling hopelykke,
gesztenestö nouvel és hirdet oszlopokka, a
melycken az ember mosolyoga fedei fel (ppen
a Deutsches Volkstheater Anatol eladásának sin¬
lapiat. Aztán megjelenik a szinen Bathori Giza
természetesen elksett, mert sajat bevallas serint
nostanaban folgton alszik, itt van Sebestyen, aki-
nek ppen Ratkai panaszkodik, hoy a Babuska
tegni premieren kificamittaa ket, it van-
nak Vago es a felesége, akik uj méeshetket el¬
nek; a kis gerekk nemrégiben gut fel egy
Schnitzler Arthur.
skáritblés a betegség idee alatt Vigo szá¬
zve volt a családati. Most folyton ugy neznek
gymára, mint a nászutask. Tors is it van es
gyönyörde gukkerozza a flegt sitte
Vajda Laszl, a kitun rende is, aki Bakony-
Kálánnal diskurál. A támlásskek közepetáján
nedig erkes hromné, il ne messe egymist:
Zoltán Sándor. Dobos Margit és Simonyi Maria,
magis a Magyar Sinház volt agatoja saa-
gyar Szinház leen olopai, akiket a mult hten
szerzödtetett Bethy a Kamarajátekbl. Dregel
Gabor pedig Lazar Odonnel diskurál, nem neh¬
kitalálni, hogy a Szerence fia utódjáról.
t kis darab hamar lepereg. Ot szerelmi
dill, amelycken elegans, könne lépésekkel sé¬
tálnak végig a szerelmes Anatolés a baraja, Max.
Ebédido már elmultés a szinszek, kritikusok to¬
dulnak kifelé a sinhab. Es nagon me vanna
légedve a darabbal. Hogyne szeretnének a czigány¬
ron tolan darbot, amely rey clausant
kulöntöö szereleröl sol...