4.9.
box 8/7
to
493
Budapest szinházi krónika
kum, kevés a leski, bels motivum. A sors, amely többé¬
kevésbbé beleszól minden drámába, kulso torténések altal
van képiselve es nem az emberek lelkében lakik. Nézzük
csak Draghy Eva törtenetet. A mindent mozgató szerelem
meg van benne, de azután? Egy esku, tehat a megkötöt
ten formalis valami, egy kardszurás és egy vérestetem,
egy haragvó nagyr fizikai hatalma és égy vén harpia gy¬
lölködése azok a motivumok, amelyck Draghy Eva egyni-
ségét az öngyilkossag felé viszik. Az 6 lelkében csak egyet
len egy élesen kirjolt érés lakoi: a szerelem. Maga a
eski nem a lelkét koti, megszegné, ha lehetne; megszökne,
ha lehetne és túlteszi magát rajta, mikor alkalma van rá.
Az összentközes, amelynek nyomán drámai hatsok kelnek,
külsó, erószakos es improvizált, nem hosszu, vergodó lelki
tusák megrázó rezultansa. A modern lélek pedig es evvel
kapesolaban a modern drama jesen erre az alapra helyez-
kedet, a lélek önmagát akarja látni, mert megtanúlta, hogy
minden kardesapásnál ersebben fáj a lélek bukása.
Modern magyar torténelmi drámát is akkor fog inni
Pekár, ha et a kettit: a lélek tragikumának megjeleni¬
tésétés a históriai jelleget fogja majd összeegyetetni.
Addig, amig ez nem sikerl, sodalkozó idegen szemekkel
nézi a kozónség a kacagánok hetykeségétés nem erzi ki
a darabból a törteneti zamatot. Azt kell vele megértetni,
hogy a XVIII. századbeli magyarok is emberk voltak, éppen
olyan emberk, mint mi, csak z helyzetik, a múveltsgük
volt más, de a pszichikai életik a mienkhez hason és éppen
olyan lelki küzdelmeket éltek, élhettek át. Ez persze a törte¬
nelmi drama feldésének csak az egyik lehet sege; a másik
ennek éppen az ellentete: a teljes stilizálás. Mert igy is lehet
drámát adni. Teljesen elvonatkorni a realitasoktól, csak
foltokban, csak silhouettekben, csak pozisben daveti a
kort, a mest, a motivumokat, megesinálni a legteljesebb
a legelvontabb romanticimust. Az iskolás romanticismus
azonban nem est csinalta, hanem amikor szemére vetettek
a korunktól való elvonatkozást, helyre akarva tni a hibat:
naturalista allirket vett fel. A gylko, a párbajokat es
egyb összentközeseket naturalistikus mettelensghen alta
és evvel aztán már jobban elidegenstette magat alkunktól.
box 8/7
to
493
Budapest szinházi krónika
kum, kevés a leski, bels motivum. A sors, amely többé¬
kevésbbé beleszól minden drámába, kulso torténések altal
van képiselve es nem az emberek lelkében lakik. Nézzük
csak Draghy Eva törtenetet. A mindent mozgató szerelem
meg van benne, de azután? Egy esku, tehat a megkötöt
ten formalis valami, egy kardszurás és egy vérestetem,
egy haragvó nagyr fizikai hatalma és égy vén harpia gy¬
lölködése azok a motivumok, amelyck Draghy Eva egyni-
ségét az öngyilkossag felé viszik. Az 6 lelkében csak egyet
len egy élesen kirjolt érés lakoi: a szerelem. Maga a
eski nem a lelkét koti, megszegné, ha lehetne; megszökne,
ha lehetne és túlteszi magát rajta, mikor alkalma van rá.
Az összentközes, amelynek nyomán drámai hatsok kelnek,
külsó, erószakos es improvizált, nem hosszu, vergodó lelki
tusák megrázó rezultansa. A modern lélek pedig es evvel
kapesolaban a modern drama jesen erre az alapra helyez-
kedet, a lélek önmagát akarja látni, mert megtanúlta, hogy
minden kardesapásnál ersebben fáj a lélek bukása.
Modern magyar torténelmi drámát is akkor fog inni
Pekár, ha et a kettit: a lélek tragikumának megjeleni¬
tésétés a históriai jelleget fogja majd összeegyetetni.
Addig, amig ez nem sikerl, sodalkozó idegen szemekkel
nézi a kozónség a kacagánok hetykeségétés nem erzi ki
a darabból a törteneti zamatot. Azt kell vele megértetni,
hogy a XVIII. századbeli magyarok is emberk voltak, éppen
olyan emberk, mint mi, csak z helyzetik, a múveltsgük
volt más, de a pszichikai életik a mienkhez hason és éppen
olyan lelki küzdelmeket éltek, élhettek át. Ez persze a törte¬
nelmi drama feldésének csak az egyik lehet sege; a másik
ennek éppen az ellentete: a teljes stilizálás. Mert igy is lehet
drámát adni. Teljesen elvonatkorni a realitasoktól, csak
foltokban, csak silhouettekben, csak pozisben daveti a
kort, a mest, a motivumokat, megesinálni a legteljesebb
a legelvontabb romanticimust. Az iskolás romanticismus
azonban nem est csinalta, hanem amikor szemére vetettek
a korunktól való elvonatkozást, helyre akarva tni a hibat:
naturalista allirket vett fel. A gylko, a párbajokat es
egyb összentközeseket naturalistikus mettelensghen alta
és evvel aztán már jobban elidegenstette magat alkunktól.