RAGYAR
GENIUSZ
— Tehát egy csipetnyi köszönetet se ér-
— Igen!
elviselni, hogg engem elhagysz, ha osakugyand-
— Amint tetszik,
demlek töled? En, ki mindent feláldoztam miattad
- Nos, akkor mennem kell!
szeretsz, imádsz? Karjaimból visszatérsz abba
— Meg se csókolsz?
— Feláldoztál? Nem kérek áldozatokat,
Menj. — En nem tartóztatlak.
a házba, mely råd nézve oly idegen. — Nem,
Oh igen..
ha te mégis hoztál volna ilyeneket, akkor — nos
Tehát elküldesz
nem! LehetetIen, hogg mi ugy éljünk ezután
Majd kibékitelek... holnap.
— Hogy én elküldelek? Hiszen két pil-
igen, — akkor soha se szerettél.
is. Eliz, Elizabeth, te velem jösz! — Nos? Te hall¬
Isten veled! (az ajtóhoz kiséri Elizt.)
— Még ez is? — Hogy én nemszeretem lanat elött magad mondottad, hrer menned kell.
gatsz? Eliz! Szicziliába jösz... a hová akarsz!
Még egy csókot!...
œt! Œn, aki megesalom a férjemet miatta,
— Anatol, hiszen igaz, hhery kell! Nem
Ugyan mit hadarsz össze-vissza!
Miért ne?! Tessék! (Megcsókolja. Eliz
én, én, nem szeretem öt.
tudod ézt belátni?
— Senki se legyen kettönk között. A ten- távozik.
— De Eliz, ezt nem mondtam!
Oh, Eliz!..
— Ezzel a csókkal azzá avattam õt, amivé
gerre! ott egyedül leszünk!
— Oh, mit tettem!
— Nos?
A tengerre i
lennie kellett... Egygyel több... (Megrázkódik)
— Oh, mit tettem! Még csak ez a fensé¬
Eliz, mond, szeretsz?
A hová akarsz!
ostobaság, ostobasåg
ges megjegyzés hiányzott. Hogy mit tettél? Meg
Szeretlek, de az ég szerelmére, mily
Nem, nem, én jo, hüséges gyermekem
mondom... Két év előtt egy ostoba baksis bizonyitékokat akarsz.
Vonakodol i
RUSKIN. 8 8 8 8888 8
voltál,undaztén férjhez mentél, mert férihez kellett
menned. Télestél a nászüton boldog voltál
Kezet a szivre — s valljuk be, hogy
Velenczében...
hányan ismerik nálunk közelebbrôl Ruskint,
— Soha.
hányan olvasták munkáit, s hányan birtak
— Baldog — Velenczében, a Gómó taván
tudomással az ö oriasi tevékenységérôl? Bizony,
— hisz ez is szerelem volt, némely pillanatban
bizony csak igen kicsi ezek száma! Mert assez
legalább.
— Soha!
elhalt férfi a megesontosodott angel volt gondol
— Hát schase csókolt, sohase ölelt? Nem-
kozásban és tevékenységben egyaránt. Az an-
voltál a felesége? Aztén visszajöttetek, s’az
gol nyelven irt könyv olvasása és megértése
élet unalmassá vált, mert szép v dégy, elegans
bizonyos készültség utén sikerûl. De ha ebben
vady, s mindenekfelett asszony v dégy! — S.
a könyvben 22 angol iró reformeszméket fejte
megjöttek a kaczérkodas évei! — Elóttem még
soha se szerettél senkit, — te azt állitod. Nos,
get, melyek angol viszonyokról, emberekrôl s
miutän sy ellenkezöje nem bizonyitható, elhi-
társadelmi állapotokról szólnak, s ha e munkája
szem. S elhiszemundzert is, mert as ellenkezót
közben letér a türelmes dedukezió utjáról, s
hinni kellemetlen volna.
átcsap a tudomány bizonyos égaira, akkor csak-
Anatol! kaczérkodni! En!.
hamar elfher a türelmünk, s lemondunk arról
Igen... kaczérság. S hausy ez mit je
lent? kéjvágyat és harugságot
hogy es irót utjában kövessük. S Ruskin, a
— Ilyen voltam én?
filozófus, moralista és esztétikus, a társadalmi
— Igen, te. — Aztán jöttek a harczok
és müvészeti reformator as ily fajta irókhoz
évei. Te ingadoztál. — Hát sose éljek át egyet-
tartozott, s e sajátságånak kell tulajdonitanunk,
len regényt se? Folyton szépültél, a férjed me
hogy hazájån tul asok a munkái n dégy részben
folyton unalmasabbá lett. — Végül meg kellett
ismeretlenek maradtak, melyeknek otthon n dégy
történni — s te szeretöt kerestél. Ez a szerető
véletlenül én vufyok
FJ
népszerüségét köszönhette.
P
Véletlenül? Te
Ruskint.két tevékenysége tette oly köz-
— Igen, véletlenûl én, — mert ha en nem
.1.
14.
kedveltségüvé Mint borkereskedô gyermeke
:-17
M. Iro
2.
lettem volna, lett volna más valaki. Házaságod-
U.-:- -
egész örökölt vaghonat eszméinek megvalósi-
ban boldogtalannak érezted magadat säzt akar-
P.
tésára, közhasznu czélokra és jotékonyságra
tad, hogg valaki szeresen. Egy kissé kaczér
kodtál velem, a grande passzionról ábrándozták
forditotta. lgy például Sheffildben mizeumot
Witsen
s egy szép napon, midön megfigyelted barát-
épittetett, horgy saját müvészeti nézeteit és fel-
nöidet, kik melletted kocsikáztak, ezt gondoltad
Ha megteszed, amire kérlek, talán el-
A kiváncsiak. William Rubi rajza.
fogásait szemlélhetőkké tegye. Összehordott
— Nézd, édesem, mire való tulajdon
magadban : Miért ne élvezzem én is az életet! hiszem, holgy szeretsz.
ide mindent, amiraz izlést nemesitette s a
képpen...?
Es ugy lettél a szeretömmé! — Ezt tetted! Ex
Talán? S ezt ma mondod?
Mi?
müipar iránti érzéket fejlesztette. Ingyen
minden — s én nem foghatom fel, hogy e kis-
Szeretsz?
Ar elutazás! — Hisz ez fölösleges
kalandnál mi szükség van akkora frázisokra,
oktatta a szegényeket mindaddig, mig aggkora
Imádlak
Mi itt is oly gyakran láthatjuk egymást, amint elgyengitette, s elöadäsait az oxfordi egyete-
amilyeneket te használsz.
— Akkor — maradj nálam!
ezt kedvünk tartja.
— Anatol, Anatol! — Kaland?
Hogyan?
men be kellett szüntetnie. Fáradhatatlanul boly
Igen, majdnem ily gyakran... lgen,
lgen!
- Jöjj velem. Igen? Egy más városba
gott az egyik városból a másikba, felolvasáso
igen, nem szükséges... Igazad van.
Vond vissza, amit mondtál, kérlek, vond menekülünk, egy mäs világba, mert egyedül aka-
(Ar öra ütése hallatsrik.)
kat tartva mindenütt, hogg a nép széles réte¬
vissza
rok lenni veled.
- Menned kell!
geiben felébressze as érdeklödést a müvészet
Mit vonjak vissza? Talan nem igy
De hová gondolsz? En, szökni?
— Az ég szerelmére, mily késöre jár az idő fránt. Tiz esztendő elött csaknem eiszegényedve
történt
Hogy mire gondolok? Az egyedüli
Nos, menj hát...
Te csakugyan hiszed, amit most mon— természetesre — igen! Mint hagujalak távozni.
vonult vissza Coniszton melletti kis villájába
Holnap — holnap már hat örakor it.
dottál?
visszamenni hozzá? — De mond, h Hergy tudod
hol azóta irodalmi munkáinak jövedelméból élt.
leszek!
GENIUSZ
— Tehát egy csipetnyi köszönetet se ér-
— Igen!
elviselni, hogg engem elhagysz, ha osakugyand-
— Amint tetszik,
demlek töled? En, ki mindent feláldoztam miattad
- Nos, akkor mennem kell!
szeretsz, imádsz? Karjaimból visszatérsz abba
— Meg se csókolsz?
— Feláldoztál? Nem kérek áldozatokat,
Menj. — En nem tartóztatlak.
a házba, mely råd nézve oly idegen. — Nem,
Oh igen..
ha te mégis hoztál volna ilyeneket, akkor — nos
Tehát elküldesz
nem! LehetetIen, hogg mi ugy éljünk ezután
Majd kibékitelek... holnap.
— Hogy én elküldelek? Hiszen két pil-
igen, — akkor soha se szerettél.
is. Eliz, Elizabeth, te velem jösz! — Nos? Te hall¬
Isten veled! (az ajtóhoz kiséri Elizt.)
— Még ez is? — Hogy én nemszeretem lanat elött magad mondottad, hrer menned kell.
gatsz? Eliz! Szicziliába jösz... a hová akarsz!
Még egy csókot!...
œt! Œn, aki megesalom a férjemet miatta,
— Anatol, hiszen igaz, hhery kell! Nem
Ugyan mit hadarsz össze-vissza!
Miért ne?! Tessék! (Megcsókolja. Eliz
én, én, nem szeretem öt.
tudod ézt belátni?
— Senki se legyen kettönk között. A ten- távozik.
— De Eliz, ezt nem mondtam!
Oh, Eliz!..
— Ezzel a csókkal azzá avattam õt, amivé
gerre! ott egyedül leszünk!
— Oh, mit tettem!
— Nos?
A tengerre i
lennie kellett... Egygyel több... (Megrázkódik)
— Oh, mit tettem! Még csak ez a fensé¬
Eliz, mond, szeretsz?
A hová akarsz!
ostobaság, ostobasåg
ges megjegyzés hiányzott. Hogy mit tettél? Meg
Szeretlek, de az ég szerelmére, mily
Nem, nem, én jo, hüséges gyermekem
mondom... Két év előtt egy ostoba baksis bizonyitékokat akarsz.
Vonakodol i
RUSKIN. 8 8 8 8888 8
voltál,undaztén férjhez mentél, mert férihez kellett
menned. Télestél a nászüton boldog voltál
Kezet a szivre — s valljuk be, hogy
Velenczében...
hányan ismerik nálunk közelebbrôl Ruskint,
— Soha.
hányan olvasták munkáit, s hányan birtak
— Baldog — Velenczében, a Gómó taván
tudomással az ö oriasi tevékenységérôl? Bizony,
— hisz ez is szerelem volt, némely pillanatban
bizony csak igen kicsi ezek száma! Mert assez
legalább.
— Soha!
elhalt férfi a megesontosodott angel volt gondol
— Hát schase csókolt, sohase ölelt? Nem-
kozásban és tevékenységben egyaránt. Az an-
voltál a felesége? Aztén visszajöttetek, s’az
gol nyelven irt könyv olvasása és megértése
élet unalmassá vált, mert szép v dégy, elegans
bizonyos készültség utén sikerûl. De ha ebben
vady, s mindenekfelett asszony v dégy! — S.
a könyvben 22 angol iró reformeszméket fejte
megjöttek a kaczérkodas évei! — Elóttem még
soha se szerettél senkit, — te azt állitod. Nos,
get, melyek angol viszonyokról, emberekrôl s
miutän sy ellenkezöje nem bizonyitható, elhi-
társadelmi állapotokról szólnak, s ha e munkája
szem. S elhiszemundzert is, mert as ellenkezót
közben letér a türelmes dedukezió utjáról, s
hinni kellemetlen volna.
átcsap a tudomány bizonyos égaira, akkor csak-
Anatol! kaczérkodni! En!.
hamar elfher a türelmünk, s lemondunk arról
Igen... kaczérság. S hausy ez mit je
lent? kéjvágyat és harugságot
hogy es irót utjában kövessük. S Ruskin, a
— Ilyen voltam én?
filozófus, moralista és esztétikus, a társadalmi
— Igen, te. — Aztán jöttek a harczok
és müvészeti reformator as ily fajta irókhoz
évei. Te ingadoztál. — Hát sose éljek át egyet-
tartozott, s e sajátságånak kell tulajdonitanunk,
len regényt se? Folyton szépültél, a férjed me
hogy hazájån tul asok a munkái n dégy részben
folyton unalmasabbá lett. — Végül meg kellett
ismeretlenek maradtak, melyeknek otthon n dégy
történni — s te szeretöt kerestél. Ez a szerető
véletlenül én vufyok
FJ
népszerüségét köszönhette.
P
Véletlenül? Te
Ruskint.két tevékenysége tette oly köz-
— Igen, véletlenûl én, — mert ha en nem
.1.
14.
kedveltségüvé Mint borkereskedô gyermeke
:-17
M. Iro
2.
lettem volna, lett volna más valaki. Házaságod-
U.-:- -
egész örökölt vaghonat eszméinek megvalósi-
ban boldogtalannak érezted magadat säzt akar-
P.
tésára, közhasznu czélokra és jotékonyságra
tad, hogg valaki szeresen. Egy kissé kaczér
kodtál velem, a grande passzionról ábrándozták
forditotta. lgy például Sheffildben mizeumot
Witsen
s egy szép napon, midön megfigyelted barát-
épittetett, horgy saját müvészeti nézeteit és fel-
nöidet, kik melletted kocsikáztak, ezt gondoltad
Ha megteszed, amire kérlek, talán el-
A kiváncsiak. William Rubi rajza.
fogásait szemlélhetőkké tegye. Összehordott
— Nézd, édesem, mire való tulajdon
magadban : Miért ne élvezzem én is az életet! hiszem, holgy szeretsz.
ide mindent, amiraz izlést nemesitette s a
képpen...?
Es ugy lettél a szeretömmé! — Ezt tetted! Ex
Talán? S ezt ma mondod?
Mi?
müipar iránti érzéket fejlesztette. Ingyen
minden — s én nem foghatom fel, hogy e kis-
Szeretsz?
Ar elutazás! — Hisz ez fölösleges
kalandnál mi szükség van akkora frázisokra,
oktatta a szegényeket mindaddig, mig aggkora
Imádlak
Mi itt is oly gyakran láthatjuk egymást, amint elgyengitette, s elöadäsait az oxfordi egyete-
amilyeneket te használsz.
— Akkor — maradj nálam!
ezt kedvünk tartja.
— Anatol, Anatol! — Kaland?
Hogyan?
men be kellett szüntetnie. Fáradhatatlanul boly
Igen, majdnem ily gyakran... lgen,
lgen!
- Jöjj velem. Igen? Egy más városba
gott az egyik városból a másikba, felolvasáso
igen, nem szükséges... Igazad van.
Vond vissza, amit mondtál, kérlek, vond menekülünk, egy mäs világba, mert egyedül aka-
(Ar öra ütése hallatsrik.)
kat tartva mindenütt, hogg a nép széles réte¬
vissza
rok lenni veled.
- Menned kell!
geiben felébressze as érdeklödést a müvészet
Mit vonjak vissza? Talan nem igy
De hová gondolsz? En, szökni?
— Az ég szerelmére, mily késöre jár az idő fránt. Tiz esztendő elött csaknem eiszegényedve
történt
Hogy mire gondolok? Az egyedüli
Nos, menj hát...
Te csakugyan hiszed, amit most mon— természetesre — igen! Mint hagujalak távozni.
vonult vissza Coniszton melletti kis villájába
Holnap — holnap már hat örakor it.
dottál?
visszamenni hozzá? — De mond, h Hergy tudod
hol azóta irodalmi munkáinak jövedelméból élt.
leszek!